Ady Endre a XX. század egyik legnagyobb magyar költ?je. Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Fiatal korában megfordult református, majd katolikus iskolákban, gimnáziumi éveit a nagykárolyi piarista gimnáziumban töltötte, de megfordult a zilahi református kollégiumban is, ahol jelesre érettségizett. Életében fordulópontot jelentett, amikor 1903-ban megismerkedett Diósyné Brüll Adéllal, aki a múzsája lett és verseiben Lédának nevezett el. Ady 1904 és 1911 között hét alkalommal is elutazott Párizsba, a város nagy hatással volt rá. 1908-tól a híres Nyugat folyóirat munkatársa lett, itt jelentek meg versei is, de írt verseket a Népszavába is. Az I. világháború kitörését nemzeti tragédiának tartotta, verseket nem is közölt, csak a háború után jelentek meg ismét az írásai. A Tisza gyilkosság után szélütést kapott, majd tüd?gyulladással k?szködött, fájdalmasan fiatalon, életének 42. évében halt meg.

Csak remélni tudom,hogy a sok szép versek között ott lesz majd az enyém is és fogjátok is idézni valakinek.

József Attila a XX. század els? felének egyik leghíresebb magyar költ?je. Nevéhez számtalan gyönyör? vers f?z?dik. Nehéz gyermekkora volt, édesapja fiatal korában elhagyta a családot, ezért már korán fizikai munkásként kellett dolgoznia, hogy segíthesse édesanyját, és két n?vérét. József Attila mindössze 14 éves volt, amikor édesanyja súlyos betegség következtében elhunyt. N?vére férje Makai Ödön lett a gyámja, aki polgári iskolába, majd kés?bb a makói gimnáziumba küldte tanulni. Neves írónk Juhász Gyula támogatásával jelent meg els? verses kötete 1922-ben. Versei hamarosan megjelentek a helyi lapokban valamint a kor híres irodalmi folyóiratában a Nyugatban is. 1924-ben kezdte meg tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar-francia szakán, onnan azonban 1 évvel kés?bb Tiszta szívvel cím? verse miatt eltanácsolták. Ezt követ?en külföldi egyetemeken folytatta tanulmányait, megfordult a bécsi, és a párizsi egyetemen is. Hazatérése után komoly anyagi és lelki problémákkal k?szködött. Megviselte ?t egy nála magasabb osztálybeli családból származó lánnyal Vágó Mártával való kapcsolata is. A baloldali eszmékkel rokonszenvezett egész élete során. A politikával 1930-ban került szorosabb kapcsolatba, részt vett munkástüntetéseken valamitn tagja lett az illegális kommunista pártnak. Itt ismerkedett meg élettársával Szántó Judittal. Miközben folyamatosan születtek új versei egészségi állapota egyre romlott, bár rendszeres pszichiátriai kezelés alattt állt. Orvosai skizofréniát állapítottak meg nála, de a mai orvosok szerint ez a diagnózis téves volt, és inkább borderline személyiségzavarban szenvedett. Utolsó éveiben számos szerelmi csalódásban volt része, amelyek megviselték a költ? lelki világát, továbbá komoly anyagi problémái is voltak. 1937 decemberében n?vére balatonszárszói panziójában vendégeskedett, amikor egy séta alkalmával máig tisztázatlan körülmények között egy tehervonat alá került. Egyesek szerint csak egy szerencsétlen baleset áldozata lett, míg mások szerint öngyilkosságot követett el.

A sírig tartó szerelem egy pillanata is adhat kis mérték? katartikus élményt.

Arany János a 19. század egyik legnevesebb magyar költ?je Nagyszalontán született egy vagyontalan nemesi családban. Nehéz gyermekkora volt, szülei korán meghaltak. Költ?i pályafutása az 1845-ben megírt Elveszett Alkotmánnyal indult, amellyel elnyerte a Kisfaludy társaság vígeposz pályázatát. Igazán népszer?vé azonban az 1846-ban megjelent Toldi Miklós tette, amellyel szintén irodalmi díjat nyert. Ekkortájt ismerkedett meg Pet?fi Sándorral, akivel igaz barátok lettek. Tevékenyen részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, melynek leverése után egy ideig bujdokolni kényszerült. Két gyermeke született, Juliska és László. Juliska lánya fiatalon meghalt, ami a költ?t nagyon megviselte, emiatt hosszú ideig nem ragadott tollat. Fiából Arany Lászlóból késöbb neves bankár, költ?, népköltészeti gyüjt? valamint irodalomtudós vált, amire Arany nagyon büszke volt. 1860-ban Pestre költözött és a Kisfaludy Társaság titkáraként dolgozott. Az 1870-es években számos népszer? külföldi m?vet (Hamlet, János király) lefordított, valamint befejezte a Toldi triológia középs? m?vét, a Toldi szerelmét. 1882-ben 65 éves korában hunyt el.