|
|
|
|---|---|
 |
|
| El kellett volna mondanom | |||||
| El kellett volna mondanom drága jó barátom,
akkor nem tettem meg azóta is bánom. A gyermekkor sok barátokat ajándékozott velük téged is közéjük juttatott. Soha nem láttalak de nagyon kedveltelek a sok éves levelezés megszerettetett. Valami furcsa dolog történt velem megtalálta ártatlan szivem a szerelem. El kellett volna mondanom drága jó barátom, nem volt hozzá merszem azóta belátom. Múltak a hónapok,teltek az évek tudtam a leveleid nem hiába késnek. Nem mertem elmondani hogy mennyire szerettelek nyugtalan álmaimban is csak téged kerestelek. Te voltál nekem a legfényesebb csillag az égen te voltál nekem a legillatosabb virág a réten. De szomorú szivemet birtokolta a bánat oda adtad a szerelmes szived másnak. Nem hazudtál csak szó nélkül elmentél mint egy rossz álmot gyorsan elfeledtél. Most elmondom neked drága volt barátom, akkor nem tettem meg most már nem is bánom. Soha nem gondoltam hogy újra megtalállak hogy az életben még egyszer viszont látlak. Most itt állsz elöttem a szemedbe nézek nem reszket a hangom és nem is félek. Végre elmondhatom bátran hogy mennyire szeretlek enyém vagy örökké én el nem engedlek. | |||||
| |||||