|
|
|
|---|---|
 |
|
| Csodás álom és gyötrelmes ébredés | |||||
| Egy álom ,az vagy csupán ,
S el nem érlek soha talán , De szívemben mindig lesz hely emlékednek, S téged soha, hidd el soha nem feledlek! Messze megyek és vissza se nézek, De a szívem egy részét itt hagyom neked! S bár tudom ,hogy a te szívedben, Nincsen helye emlékemnek, De akarom ,hogy tudd:t?lem jobban még talán soha senki nem szeretett! Bárhol jártál és bármerre is vitt az utad, Veled voltam és egyengettem boldogságodat! Viszonzást én soha nem vártam érte, Csak az a bolond szívem remélte, Hogy talán majd egyszer megszeretsz érte! De mostmár feladom mert meghalt a remény, S nem akarok vele halni én! Elmegyek hát,hogy feledni tudjak, S remélem a vágyaim egyszer majd megfakulnak! De most még két szó él bennem ,mely fáj és éget, Csak két aprócska szó:\\\\\\\"SZERETLEK TÉGED! Évek múlva majd ha egyszer visszatérek, S majd akkor újra a két szemedbe nézek, Ne vesd majd a szememre kérlek, Amit érzek most,s majd akkor is érzek! Mert én tudom,hogy soha nem feledlek téged! Egy álomban éltem hosszú id?n át! S mint egy naív gyermek,vártam a csodát! S bár a fájdalom már rég agyongyötört, Az álom csak most ,de darabokra tört! S bár szívemet már összeraktam százszor ,s?t ezerszer De most millió szilánkja túl mély sebet ejt! Már nem tudom összerakni újra! Majd ha már meggyógyult,talán pár év múlva! Remélem megtalálom majd,azt az egy szilánkot, Mely az én lelkemen oly mély sebet vágott! S remélem legalább te nagyon boldog leszel! S az élet viharos tengerében,el soha nem veszel! Kérlek nagyon,hogy légy boldog egy életen át! S ne úgy mint éncsak várd,hanem éld át a csodát! De mostmár búcsúznom kell,s indulnom tovább! Felejtsd el,hogy voltam és éltem! Azt is hogy bolondságokat reméltem! Felejts el engem mindörökre! S szemedb?l-ha ejtettél-a könnycseppet töröld le! Mosolyogj! Légy nagyon vidám és boldog! S szeresd azt kit a szíved választott! | |||||
| |||||