|
|
|
|---|---|
 |
|
| Meglásd | |||||
| Meglásd...
Kéz a kézben, napsütésben fejed tenyerembe téved. Karjaid vállaimra omolva, csókot lehelsz homlokomra. Összeért mozdulatunk, porba hulló szép tavaszunk. Szemünk sugarában az ?sz színei igézve idézik nyaraink tüzét. Meglásd, örömét a múló napoknak semmi nem tüntetheti, nem törölheti el! Lassuló szívünk ütemét gondok garmadája sem tompíthatja, nem némíthatja el! Meglásd, ritka kincsét az élet utunkba sodorja még! Dallama más oktávját, pacsirtánk jöv?nk ablakán fütyörészi még! | |||||
| |||||