|
|
|
|---|---|
 |
|
| Igaz szerelem | |||||
| Karjaival átölel, lelkem simogatja,
Szívemet melengeti, szerelemre gyújtja. Orcája szép, igéznek szemeinek kékje, Tekintete bele néz vágyamnak tükrébe. Pisze orrocskája, meggypirosak ajkai, Mindet szeretni kéjjel, mannaként majszolni. Aranysz?kehaj omlik gömbölyded vállára, Onnan alá a szép, formás keblek halmára. ? megölel, gyengéden szorítja testemet, Csókolgatom én, el nem engedem sohasem. Ó, milyen gyönyör?séges, ad nekem teret, Kéjes szerelmet, vágyakat oltó küzdelmet. Törékeny, izgatón formás karcsú kecses-test, Boldogok vagyunk végtelen, ? az enyém lett. Sosem kell kérdeznünk egymást, vajon szeretsz-e, Szerelmünk boldog, mondja ? és Én, Szeretlek! Budapest, | |||||
| |||||