|
|
---|---|
Murok | |||||
Teste nem oly fehér, mint az
anemóna-szirmok, nem is oly sima - és nem olyan távoli. Teste vadmurok-föld mely a földet er?vel vette be; a f? nem növi be. A fehérség itt szóba se jön, fehér, mint lehet, bíbor anyajeggyel, mindegyik virág közepén. Mindegyik virág arasznyi fehérség. Bárhová teszi kezét, parányi bíbor pecsétre lel. Minden íze az érintést?l virág lesz, mellyel létének rostjai sorra tusáznak, halálukig, míg az egész mez?ség fehér vágy lesz, üres, egyetlen hajtás, csomó, buja virágfürt, kegyes óhaj újdonsült fehérségre - vagy semmi. | |||||
| |||||