|
|
|
|---|---|
 |
|
| Lee Annácska | |||||
| Sok-sok hosszú esztendeje már
tengerpart bús mezején élt egy kis lány - ismerhetitek Lee Annácska nevén s csak azzal a gondolattal élt, hogy szeret s szeretem én. Gyermek volt s gyermek voltam én Lee Annácska meg én. De szerelmünk több volt mint szerelem tengerpart bús mezején - irigyeltek még az angyalok is fenn a felh?k tetején. S ez lett oka, hogy sok éve már, tengerpart bús mezején felh?k közül jött egy csúnya szél s megh?lt Annácska, szegény; s elvitték úri rokonai s egyedül maradtam én: koporsóba csukták el ?t tengerpart bús mezején. Irigyeltek az égi angyalok, hogy boldogabb legyen ? meg én, az lett oka (mind jól tudjuk ezt tengerpart bús mezején), hogy jött felh?b?l éjjel a szél s megh?lt s meghalt szegény. De szerelmünk több volt, mint soké ki nagyobb, mint ? meg én, okosabb, mint ? meg én s sem az angyalok a felh?k felett, sem az ördögök a tenger fenekén nem tehetik, hogy szívt?l a szív, elváljunk, ? meg én. Mert ha kel a hold, nekem álmokat hord, Annácska küldi felém; s csillag ha ragyog, már véle vagyok Annácska szemét lesem én; s így az éj idején veled éldelek én, jegyesem, szívem élete, szép kicsikém, melletted a sír fenekén, tengerpart bús mezején. | |||||
| |||||