|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szomorú vagyok... | |||||
| Szomorú vagyok, tudod, szánom borongós helyzeted.
Ó, de melletted tölteném sivár, vágyakozó percemet. Megcsókolnálak lágyan, magamhoz vonnálak gyengén. Ha nem esnék nehezedre gondolatodban is légy enyém. Küldök Néked egy színes világot, vidítsam kedved, Zene dallama, és az öröm töltse el piciny szívedet. Csókjaimmal olykor-olykor szemeidre tévedek Teszem, ha Veled nem vagyok, legalább láss engem réveteg. Karommal bilincsellek, soha én, - el nem engedlek. | |||||
| |||||