|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ahol én vagyok... | |||||
| Ahol én vagyok, nincsenek álmok,
Kopár kietlen, kihalt a világ... Az élet hideg, a sors kegyetlen, Ahol én vagyok, nincsen boldogság. Ahol én vagyok, a lombok sárgák, Virág se nyilik, a madár se dalol... Tavasz soha nincs, mámoros, édes, Ahol én vagyok, örök tél honol. Ahol én vagyok zord temet? van, Az álmok álma hamar véget ér... Örökös éjben, csillagok nélkül, Igy b?nh?döm meg b?nös multamér... Ahol én vagyok, a viz vérré válik, S a kacagás is zokogásba ful... Ahol én vagyok, ott kétségeknek Örökös, véres, vad csatája dul. Ahol én vagyok, rohanjatok onnan, Rózsákat ide az élet nem hozott... Itt csak tövisek és kórók teremnek, Ahol én vagyok, minden átkozott!... 1914 | |||||
| |||||