|
|
|
|---|---|
 |
|
| Lillához távollétemben | |||||
| Lilim! csoport öröm között
T?ltöm most éltemet. Szívembe bú nem k?ltözött, Nem rág az engemet. Sem könnyeket nem hullatok, Sem nem sohajtok, jajgatok. A szent barátság csillaga Egemre felder?lt, A tiszta boldogság maga Felkent fejemre ?lt: De kedvem egybe sem lelem, Mert nincs az én Lillám velem. Ha nincs az én Lilim velem: Mi nékem a világ! Sokszor magamban képzelem, Hogy a halál kivág. Az élet édessége mi? Mit érsz, öröm? ha nincs Lili. A szem, fül és egyéb tagok Múlathatnak talám: Igen, de szív nélk?l magok Gyarlón ör?lnek ám. Tudod pedig, szép rózsaszál! Szívem csupán tenálad áll. Te bírod, óh tudod magad, Szép Lilla! szívemet: Azért te is helyette add Cserébe szívedet. Enyím maradjon semmi sem, Csak a tiédet add nekem. De mit könyörgök íly nagyon Galambi szívedért? Úgy-é, hogy az nálam vagyon Cserébe szívemért? Nohát, ha megvan, ami kén': Többé nem is terhellek én. - Ha már enyím az, akié Vagyok, szólj, Cipria! Olyan szerencsés több van-é? Van-é? s ha van, ki a'? Nincs, Cipri, nincs... De kémlel itt Nehány irígy - csitt, Cipri, csitt! Ne szólj te err?l senkinek, Mi nem szólunk, mi se; Hogy a világ irígyinek Vakúljon a szeme. Mi majd, ha boldog célt lelünk, Tenéked oltárt szentelünk. Én téji versbe foglalom Érzékeny éneked, S mellettem e szép angyalom Hárfázni fog neked: Így kötnek öszve új csomók, S mi lesz Lilim jutalma? - Csók! | |||||
| |||||