|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ha szépet látok | |||||
| Ha szépet látok a világon,
Én mindig csak rád gondolok, És rád gondolva, napvilágom! Egyszerre szép minden dolog. A vadon erd?, virágok, fák, Magába mind üres keret. Gyönyör?séges tündérország, Ha benne látom képedet. A szép tavasz, a tündökl? nyár, A fényes ég, mind mennyi kéj! Hát még veled! mikor, sötét bár, Ah, kedvesebb tán még az éj! És nélküled, árván, magamban? Azok az ég? csillagok Megannyi gyertyafény, mely búsan A ravatal körül lobog... | |||||
| |||||