|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nelli | |||||
| Hát a szerelem szent lángja
Csak ily mulandó? S Nelli is, mint minden lyányka, Csak változandó? Hív szeret?t az ég alatt Ne kérj, kebelem! Ha a szelíd Nelli csalhat, Hol a szerelem? A kép angyalvonásai, A kegyes szemek Nem a lélek tolmácsai: Csak csalfa szerek! A szerelem esküvését A hagymáz teszi: A szív forró döbögését A vért?l veszi. Egy pillanat tüneménye Múló örömünk; Csalatásunk szüleménye Játszadoz velünk. Jaj, de hát én mért epedek? Lelkem miért ég? Szünet nélkül mért szeretek, Ha nincsen hívség? Kínomat mért nem olthatja Sem id?, sem ész? S?t sebeimet faggatja Minden orvos kéz. Éjjelimen ?tet látják Beteg álmaim, Nappal ? nevét kiáltják Sohajtásaim. Philomele panaszai Nevét zokogják, A csillagok fénysorai Nevét rajzolják. Valamerre járok-kelek, Üldöz árnyéka, Meg nem menthet a tengerek Végs? tájéka. Van igaz, van hív szeret?, Érzem keblemben: Csak te vagy, Nelli, hitszeg?! Csak te kegyetlen! | |||||
| |||||