|
|
|
|---|---|
 |
|
| Terzinák | |||||
| Követlek, mint a nap fényét az árny,
Mint bús Echo Nárcist sirván követte; Szivem vére hull kis lábad nyomán. S mint Afrodité szent léptén, megette Biborrá vált a rózsa, melyre hágott, Mikor szerelmes szép ifját kereste. Úgy fátyolozza gyász e szép világot, - Hol én futok fehér lábad nyomán, - Reménytelen, - mint fény után az árny. | |||||
| |||||