|
|
---|---|
Elfojtódás | |||||
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még Az els?lyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még Legfels? pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud? Ah, fájdalom - Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr köny? szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen? | |||||
| |||||