|
|
|
|---|---|
 |
|
| A magány | |||||
| Semmi kedvem reggel felkelni,
Mert tudom, hogy nem vár engem senki. Egyedül ébredem, egyedül fekszem le, Mondd! Miért teszed ezt velem? Nem akarsz már látni sem engem. Mért? Úgy megbántottam a szívedet? Kérlek ne haragudj, tudom vétkeztem, de Mondd! Miért teszed ezt velem? Fáj a magány, hogy nem vagy velem, Szépen kérlek maradj velem! Ha már Te sem vársz minek legyek? Mondd! Miért teszed ezt velem? | |||||
| |||||