|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szerelem | |||||
| Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló karral, lángoló lábbal rohantál az éjszakába, kigyújtva az eget, gyalog és kocsikon, a találka helyére, sokkal el?bb, mint ? jöhetett volna. Mégis jobb volt ott. Égni, egyedül is, mint eleven fáklya. Ott valami érzett bel?le, igéret, az a jó jövend?, mely majd eljön oda, s a semmiség, üresség, minden, mi körülvett, az idegen világ is, ? volt már. Ott volt már az ? távolléte. | |||||
| |||||