|
|
---|---|
Kisasszony | |||||
A napsütött parton állott a pásztor,
a h?t?l átf?lt földre bámula, s a sárga, pörkölt, ég? pusztaságból zöldes sörénnyel tört ki a Duna. Száz meztelen tündér kinálta testét, s ? nézte, sás-fürtjük miként lobog, és mozdulatját is kacagva lesték a szép ezüst-test? kisasszonyok. Körültekintett... és a róna alján lábujjhegyen jött, hogy csókot szakasszon ajkáról, egy deli, er?s magyar leány. A pásztor arcát ég? vér lepé el, s paraszt-szivének nagy költészetével szólott a lányhoz: "Tündérlány, kisasszony"... | |||||
| |||||