|
|
|
|---|---|
 |
|
| Egy rózsához | |||||
| Nincs tavasszal, nincs se nyáron,
Mint te, olyan rózsaszál; Még nagyobb díszt nyerne Sáron, Csak te ott virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virító arcaid, Rózsamézzel harmatoznak Csókra termett ajkaid. Látta kellemid Citére. Látta és irígykedett, Hogy pirosló lába-vére Képeden büszkélkedett. Hófehér tekintetednek Hajnalán nyílásba jött Rózsaszálacskák ferednek Tiszta téjhabok között: Sz?z mellyed fehér ölére Ők is úgy mosolyganak, Mint mikor rózsák tövére Gyöngyvirágot raktanak. - Rózsa vagy te, rózsa lészel, Rózsa még a selymed is: Jaj, de bezzeg kínra tészel, Hogyha van tövisked is! Rózsa! engedd, hadd heverjek Éltet? bokrodba már, S édes árnyékodba nyerjek Fészket én, rideg madár. | |||||
| |||||