|
|
---|---|
![]() |
|
Ő lelke gúzsba kötve | |||||
Koldus ül az út szélén és lesi az úri népet.
Az ő lelke gúzsba kötve, nem teszi a szépet. Csodálják nézését, irigylik szabadságát, De nem kérnek belőle, semmiért, világért. Dobnak neki alamizsnát, de kevesen. Aki… A többség azt hiszi, látja őt valaki. A koldus változtatni nem tud, csak ül a padkán… Ruhája rongyos, szabadsága nincs; nem akarván. Küzd tetvekkel, őt leköpő fenegyerekekkel, Küzd az életével, benne a nagy szellemekkel, Ahol nem fogadják őt be, mert csóri és szakadt, Még az életet sem érdekli, ez csak elhaladt. Aki koronahercegnek születik, király lesz, Kapjon bár, jó nevelést, a másik csak koldus lesz. Csak irigylik szabadságát, de felkarolni? Nem… Egy senkiházi koldust nem látogat senki! Nem… Vecsés, 2002. július 1. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||