|
|
|
|---|---|
 |
|
| Elnyílott régen már a krizantém a kertben… | |||||
| Ahol, egykor a kettőnk találkája volt a hátsó kertben,
Ott bizony, szépen kinyílt emlékként Kegyed krizantém bokra… Az én, Kegyed iránti gyöngéd, nem elmúló érzelemben, Az erős szeretet nekilendült, el is telt, már ragyogva… El is nyílott már A nagy krizantém bokor a kertben. Szerelmem él még, Ön után sajgón fájó szívemben. El is nyílott már, A nagy krizantém bokor a kertben. Kegyed, már régen nincs velünk, a kert is ettől árva, Szerelmem is rászáradt az Ön krizantém bokrára. A könnyeim meg zúdulnak akaratlan... arcomra. Én meg emlékezve bolyongok csak úgy egymagamba. El is nyílott már A nagy krizantém bokor a kertben. Szerelmem él még, Ön után sajgón fájó szívemben. El is nyílott már, A nagy krizantém bokor a kertben. Vecsés, 2023. január 30. – Kustra Ferenc József - Íródott: Vaszilij Sumszkij: azonos c. verse átirataként. Közzétette; Szöllösi Dávid műfordító - január 29 2023. | |||||
| |||||