|
|
|
|---|---|
 |
|
| Annáról, messzir?l | |||||
| Kis falvakon és nagy pusztákon át
A város küld felém víg harsonát. Víg harsonát és vad nászindulót, Ma még, szívem, ma még, elindulok! Ragyogva várnak messze körutak, Kongó terek, zeng? szök?kutak. Ott tündököl száz arany kirakat Egekbe néz? erkélyek alatt. S a kirakatok el?tt Anna jár, Ó, boldog, fényes, selymes annabál. Fiatal arcán új tavasz ragyog, Mely engemet örökre elhagyott. Fiatal teste vígan megfeszül, Akit imádtam reménytelenül, Fiatal ajkán új mosoly nevet: Felétek új, boldog sihederek! | |||||
| |||||