|
|
|
|---|---|
 |
|
| A szerelmes szemek | |||||
| Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató tekíntéssel: Kérdezd meg csak, ? fog majd tégedet Vádolni a sebhetéssel. Nem érzed-é, miként zsibong a vak Ámor rajja szemed kör?l? Ki mérget mézel, ki bilincset rak, Fáklyát gyújt, nyílat köször?l. Én látom azt! - Szácskád rózsájában Látok még egy nagy táborral: Lelkemet gyomrozzák, s ? hiában Küszködik annyi Ámorral! Kett? pillantásodnak szárnyain Rep?le szívem várába: Már most dombol leomlott hantjain, Hallod? mint dobog a lába! | |||||
| |||||