|
|
|
|---|---|
 |
|
| Keresnék egy találkozás pontot a múltba | |||||
| Hétköznapi pszichológia…
A múltba nincsen semmilyen út, a múltból vissza nincsen -várhatjuk- semmilyen út! Azt tán’ intézik, hogy kiapadt kút adjon vizet, de nincs ott egy csipet víz tünet… Elsőre igen abszurdnak tűnik, mert káván átnézve napfény nem tükröződik. Temetőben sem volt soha semmilyen találkozó, halottaink léte maradó! Persze vizionálom, határokon kéne egy állomás és ott átkiabálás… Hah! Lehet, hogy véglegesen megbolondultam? Bízok, hogy ennyire tán' nem romlottam… Ott vannak nagyszüleim, a szüleim, velük kellene találkozni élő hadnak. Annyira hiányoznak, hogy élem a szenvedésem, ezt elbírni van tehetségem. Ha legalább kísértetként kicsit visszajönnének, úgy örülnék lehetőségnek… Ki tudhatja, hogy ki és mikor kerül át, én is igy várom a megváltást… Megváltóm, ha legalább integetne… de bizony még nincs meg sírom helye. Már tudom, nincs árva találkozási pont sem… vágyam a lehetetlenem. * (HIQ) Cím kéne, Találkozáshoz! Régi vágy. Erdős út Ősvényként is jó! Régi vágy. Betonút Nem volna sáros… Régi vágy. * (senrjon) Krisztusi határoknál Kellen már egy határállomás… Ölelkezés nincs! Temetőben találka, Nem létezik, Teremtő útján. Sírokra gyertya… Úgy tudom, sokak vágya, Kik a találkozót hajszolnák… Kövezett út? Jaj! * (Tízszavas) Vágyhatunk mi botor módon, Ebből mi sem lesz… horkolós álmodón… Vecsés, 2024. szeptember 7. -Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként. | |||||
| |||||