|
|
|
|---|---|
 |
|
| Csüngenek… | |||||
| Kora reggel van, már pirkadgat a természet, ébredővé teszi a lelkeket!
Felhőtlen az ég, egyre messzebb látni, nem fáradtság így ezt csak ki kell próbálni… Már reggeli elött, enni készen vagyok, Nap csüng a park fölött… csodálkozok! Érdekes, ahogy csüng a felhőtlen semmiben, szembe megy estve elejbében. Már az ősz is itt csüng, a napsütésről látni, levelek is kezdenek már hullani. A parkban a fű már nem-nagyon látszik, bőven két hónap és márt avarrá is válik… Egész nap jó meleg volt, Kóbor kutyák vizet kerestek… Tarolt a meleg… Estve felé, valamelyest csendesülő hő, mi jó, mert éjjel annyira nem kell ő... A Nap lelép, mint rab a börtönből, máshol hinti a hőségét, mint liszt a pékségét… Sötét lesz, Égbolt világít! Hold-ezüst. A Hold ezüstje a Nap helyén csüng, mint egy tüll függöny, mint egy jó hírt hozó -gyors- sürgöny… Segítsége sok milliónyi csillag és ha ember nézi, érzi mily’... égi remény… Éjjeli eget nézni az idő, kellemes, gondolatok többsége hosszan csüngő… Vecsés, 2023. szeptember 7. – Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában és a közeledő ősz ügyében. | |||||
| |||||