|
|
---|---|
Átélem az őszömet | |||||
Mostanában többször látom, hogy szürkébb az égbolt, sőt, már nem tart fánkot a bolt…
Az égboltot sokasodó felhők festik át, szomszéd lova fájlalja patát… Mi fú… ez már bizony őszi szél és ő ’kiséret nélkül’, így monoton zenél… Van, hogy esőcseppek csebbennek ablakomra, lemossák, ha elég a koszra… Nézem az órám, várom, mutassa delet, közben indult harang és simítja lelket. Miben bízzak, már őszi óra sem régi, a lyukas eresz meg ’jön az eső’… hörgi. Konklúzióm, hogy az ősz, ködállarcban lófrál, Közeledik hozzám, de nem látom a csóknál… Vecsés, 2023. november 1. –Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként. | |||||
| |||||