|
|
|
|---|---|
 |
|
| Árnyékként velem vagy | |||||
| (sedoka csokor)
Mindig jelen vagy, Életemben árnyék vagy. Igy mindig is velem vagy! Mozdulsz, mint érzés, Föltolulsz bennem… érzés. Hathatós, mint egy végzés… * Fényes lúdtollad, Örök árnyék írónak! Gondolatömlenyt… írni. Rabszolga-írnok Vagy… ősi betűvető! Magad írod sorsodat! * (3 soros-zárttükrös leoninusban) Burjánzó gallyak hevülnek a szégyenlős estében... gondolatok. Olvasók becsülnek? Gallyak burjánzásba hevülnek, gondolatiság áthat, olvasók ellen ne szegüljek Burjánzó gallyak hevülnek a szégyenlős estében... gondolatok. Olvasók becsülnek? * (HIQ duó) Liliom Fehér sima lap... Tollra vár! Tollban-vágy Állandón buzog. Kényszeres. * (leoninus duó) Igazi író, lépten-nyomon írás-vágy foglya, még akkor is, ha a mű már megírva. Ablakomban bámulok, a messzeség biz’ nagy távolság… tudom, jönnek még új májusok. Látom vakablakban rajzolgat egy mécses, mondandója jó… a rajzolt kép majdnem kéjes… A rajzok is rímelnek, dallamot csengenek, agyamban fekszenek, majd még tán' élednek. Volt idő... élveztem a terheket, de mára már jobban kedvelem írásos csendeket. Az írás vágya, már… ő az igazi árnyékom, hogy még karcoljam fehér papírt, vágyom. A sors keze fogja bölcsöt, árnyék jelen van és kisért, mutat szeretetteljes görcsöt. Mécses szórakozik falon, reggel múlik alkalom, fekszek, leszorítom a matracom… Vecsés, 2015. február l.-2024. február 16. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi íráskánt, alloiostrofikus versformában. | |||||
| |||||