|
|
|
|---|---|
 |
|
| A múlt, nem játszik? | |||||
| (Bokorrímes)
Nem irigylem magamtól az ismeretlen holnapot, Mert tudom, hogy eme múltnak, már senki nem oszt lapot. Pedig a múlt tarja a bankot, És ő ismeri a sok alkonyt! A múlt bizony, bár ez nem egy molyette kabát, És végül mindenki keresi az igazát! Az igazságot, csak újra gombolva leljük meg, Ha még a gaz és támadó férgek nem ették meg… * (senrjú) A jövőnek záloga, Az gaz, elmúlt eltemetése. Nos, elfeledni? * (3 soros-zárttükrös csokor) Hasonlóságnak tűnhet valamilyen mozzanat, Ami rége volt a múltban és ott volt pillanat… Hasonlóságnak tűnhet valamilyen mozzanat. Ha mostanság valami hasonló, elő törő, tán’ vágyálom, Amig ez csak eseti, nem kenem a múltra, legyen, nem bánom… Ha mostanság valami hasonló, elő törő, tán’ vágyálom. Ha néha hosszan eltűnődők az életemen és néha kényszeresen, Akkor belátom, hogy vagy múlt hosszan, vagy jövő mesél, talán végzetesen… Ha néha hosszan eltűnődők az életemen és néha kényszeresen. Ha hallgatom, akkor rájövök téves az életösvény, Ami meg leszűrhető, látszik, hogy forgón rabló örvény… Ha hallgatom, akkor rájövök téves az életösvény. * (HIQ duó) Az idő, Igy-úgy csak pereg. Nem áll meg! * A világ Változik…élet? Ó, évek! * (3 soros-zárttükrös) Ahogy rohan az idő, a múlt a feledésbe végleg bele enyésző, Örüljünk talán és legalább annak, hogy kis széppel lehet sorsvezénylő… Ahogy rohan az idő, a múlt a feledésbe végleg bele enyésző. Vecsés, 2016. szeptember 15. - Kustra Ferenc József- van ki múltban él, van ki csak hőn várja a jövőt… | |||||
| |||||