|
|
|
|---|---|
 |
|
| Rugdosom a göröngyöt | |||||
| Ködös, párás hajnalon, várom virradatot,
Éjszaka, álmomban… már nem, nyilatkozatot. De útmutatást várok a jövőre nézve, Hogy ne nézzek bele… a jövőbe, félve. Véres alkonyon, tudom jó nagy szél várható, Aztán ha szellő fújna csak… az is ámító. Nem hiszek már az ilyen csacska, kis mesékben, Életem másként alakult, nem mint… mesékben. Járom a göröngyös, sáros, lejtős utamat, Én hiába hívom álmaimban, Uramat. Megyek, rugdosom a göröngyöt, fáj a lábom, Nekem miért adtál ennyi göröngyöt… fájlom. Keskeny úton sarat kikerülni nem lehet, Sok kérdésemre, bizony van nem szűrt felelet. Utam, mint folyó, megvan, de kimosott, elfolyt, Ez egy valós tudat, felismertem, már nem fojt. Véremet mostam, kövek között elmosta víz, Folyó elmossa azt, miben ember igen hisz. Sokszor rosszul, rosszul döntöttem, biz’ ez lehet, Folyó elfolyt, visszacsinálni, mit sem lehet. Vecsés, 2006. január 1. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. | |||||
| |||||