|
|
|
|---|---|
 |
|
| Kinek a hintójába… | |||||
| Arccal előre,
Az élet, nem néz hátra. Múlt-uszályt visszük… * Jelen rabja vagy, Akár akarod… bár nem… Kételyek és vész. * Van, kinek hintójába villám van befogva. Enyém, a szamaras szegény ember kordéja. A szerencsém még ilyen kordén sem közeleg, Nekem minden csak összekuszált egyveleg. * Csorbult remények… Hevük, már elenyészett. Hű emlékezet. * A sors kötőfék… A vágyak önfeledtek. Jövőnk szárnyalás. Budapest, 2000. augusztus 17. – Kustra Ferenc József – íródott: versben és senrjúban. | |||||
| |||||