|
|
---|---|
Sorsunk | |||||
A sorsunkat sűrű ködfátyol lepi,
Így szerencsére, senki nem ismeri. Mindig várjuk, hogy a fátyol fellebben, És megtudjuk sorsunk tovább, hogy lészen. Jó momentumokat jó volna tudni, A rosszat meg előre kitörölni. Persze szerencsére nem megy egyik se, Mindenki várja be, mi a végzete. Vecsés, 1998. december 12. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||