|
|
|
|---|---|
 |
|
| Mi földünk | |||||
| E szegény kis Magyarország védelme,
Egyedül a mi gondunk már eleve. A mi hazánk, a mi földünk, mi jussunk! Ha kell, akkor érte mindön harcoljunk. Fuldokló, szalmaszálba kapaszkodik… Hazafiúi kötelesség nekik, Kiharcolni, a pénz, a posztót, fegyvert És jó képet vágni a királyhoz, mert… Keserű… vedd a királyt, ahogy vagyon. Imádkozz… beszorulunk várba vajon? Nagyságon vitézlő atyámfiai, Keserű gondolat és most a kard ki?! A nemes országunkat megtartani. Ebgondolat véres kardot mutatni? Idegen nemzettség lábát megvetni Jött. Mi meg itt… országot megtartani. Őfelsége inte; férjünk törökkel. Alkudjunk meg, az idegen őrökkel? Kényszerítsük, viaskodva gyalázzuk! Ne hagyjuk magunk, hazánkat vigyázzuk! Ravasz a török… hitszegő, kegyetlen, Összeszedi aranyunkat a végeken. Falu és szántó nélkül nincsen vár, Még csak hódít török… kizsigerel már. A ravasz bevonult már Szigetvárra, Onnan hív minket szpáhikkal csatára. Nádor ízen ez jól van így… zsoldos ő? Szégyen ez? Mit szól ehhez a felmenő? Keresztyén seregek zsoldosaitól Mit várhatunk, mint felszabadítótól? Ők is egymással vannak elfoglalva És nekünk is jó a nagyok hatalma… Meghalt Mátyás király óta igazság, Egyébként sincs… kicsinek nincs igazság! Ő magyar volt, bár horvátnak született, Vezető az óta sem teremtetett. Átok ül hazánkon, török míg lesz… itt? Imádkozom végig az esztendeit. Középkorban, döngölt földvárban ülve Iga, sorsa hazánknak, szem lesütve? Vecsés, 2003. április 27. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||