|
|
---|---|
Luca | |||||
Menyasszony-mulásban
szerelmem n? mogorván, üres szél a társam, gyenge szívem sodorván. Hétszámra hallgatok, meg se kérdem istenem, - szerelmet mért adott, hogyha rossz a szerelem. Ahogy úr lelkemen, tán már istenkáromlás. Ez a bús szerelem szépnek-jónak megromlás. Jércének éles kés, békés völgynek hóbika, hímeknek herélés, gyászlovaknak bóbita. S nem halhatok én meg, amig el nem érhetem, örökös kényének örökös az életem. | |||||
| |||||