|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ezerfárosznyi végzet | |||||
| Mintha szerelmes béka
Dús, fülledt nyári réten Lassan, pihegve mászna Szép, sz?zi tó fele, Mohón reszketve ajkam Úgy kúszik selymesében Mélyillatú hajadnak Fehér válladra le. A szemed ne emeld föl, Életberántó fénye Zavarná most a szívem, Ki r?t vágyam tüzén, Magagyújtotta máglyán Ma lelkesen elégne: Őrjöng? t?zimádó Módján szédült legény. Ó, hadd ölellek által, Mint ritka aranyércet Olvasztók forrósága, Te, csókok ércere! Vakult szemeknek ég itt Ezerfárosznyi végzet, Én éber torony?röm Kábulj te is bele! | |||||
| |||||