|
|
|
|---|---|
 |
|
| Újévet, pohárköszöntőm… | |||||
| Nem kell itt semmi olyan nagyot kívánni, főleg nem nagy-dolgot.
Mindenki éljen, tegyen, és majd megkapja élettől a zsoldot. De ettől, minden jót mindenkinek, keressétek a tűzfoltot. Aki többre vágyik, az olyat és azért tegyen, Akinek meg az jó, ami van, semmit ne tegyen…? Most van itt szilveszter, kis pohár, korty pezsgőt nyeljen! Amíg megy a szekér és nem fognak vissza a kátyúk, Addig minden rendben van, biztosan jól is csináljuk… Szívből kívánom, ha érkezik a jövő, ne fájjuk. Legyen az asztalotokon korhelyleves és virsli, Éjfélkor kell ujjongani, az újévet éltetni. Óborral, pezsgővel koccintva lépjünk az újévbe, Csalódást elfeledve el kell jussunk egy új révbe. Duna partján is a víz nem csak, csendben ül, Halkan csobogva folyik, de meg is csendül… Éjfélkor koccintsunk, pohár összecsendül. Bizony reggelre elmúlik az ünnep varázsa. Már csak morzsák vannak, bizony az már nem kalácska. Felejtsd már el az elmúlt évet gyorsan és hamar! Tizenhét csak jobb lehet… tán’ nem jő halálkanyar… Látom, hogy most is, felelőtlenül fogadkozol! Hogy mi lesz belőle, ezzel nem is foglalkozol. Ha baj ér, akkor először fordulj a szeretteidhez, Közben nézz, hogy mit látsz, ha nem látsz, úgy kapj a szemeidhez! Ha már elmúlt pezsgős éjszaka konfetti-zápora Kel új Nap is és arannyal fest, a járda tavakra… Vecsés, 2014. január 8. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||