|
|
---|---|
Szalonnasütés 3. | |||||
Szalonnasütés egy fölséges foglalatosság,
Elkezdéséhez, kell biz’ némi akaratosság. Vannak különféle szalonnák, Ki mit szeret, azt felszúrhatnák… A legfontosabb része azonban a finom meleg tűz, Ez az, mi a szalonnával lelkileg totál összefűz… Jó szalonnasütés, jó emberséges alapot ad, rendesen Égő tűz, jó lelki élet, így lesz majd sütés bajtól mentesen… Ha már ég is a tűz, azért legyen vékony fa kéznél, Mert lehet, hogy leég, a fele szalonnasütésnél És a vastag fa meg nem gyullad! Nincs rosszabb éhségnél. Akkor lesz a megsült szalonna gyomrunk finomsága, Ha olyat eszel, ami a kedvenced, gyomrod várja! Van választék bőven… kinek most mi a leghőbb vágya? Zsíros a szalonna, milyen legyen? De ne hidd, nem hizlal, csak fald bátran, És egyél hozzá bőven kenyeret, ez a zaba, jó ha, zabolátlan. Tiszta lelkiismerettel, ha ily’ fölséges finomságot eszel, Nyugodt lehetsz te, ha, elmész aludni, nyugodtan hullámzik kebel. Tűzmester! Itt aztán ne feled, hogy a gyantás fa nem alkalmas, Más talán lehet, és akkor mindenkinek jól lakik üres has… Ja! És legyen a kezed ügyében egy nagy tűzi fogó, Mert a tüzet is kezelni kell, akkor lesz jól pattogó! A nyársad lehetőleg legyen kétágú, akkor nem forog a feltűzött, És semmi le nem fog esni, fenn marad úgy, ahogy Te azt oda feltűzöd. Legyen, amit feltűzöl, például jó kis angol szalonna, Majdnem tiszta hús, és ezt még a rossz gyomrú is enni bírja. Ez, a vékony zsírréteggel, megsüti magát, De nem lesz kemény, öregnek sem vássa fogát. Ha a húsos részét eszed, abban a kényeskedőknek sincs zsír, Csak amennyiben megsült, és aki ezt sem eszi, az, az emír. Ki a zsírosabbat szereti, tegyen fel a nyársra, jó füstölt szalonnát, Ez bizony, puha marad, zsírja kenyérre csepeghet, majd eteti magát. Ha előre meg csak egy kenyeret szúrsz föl, akkor lesz finom pirítósod, Aztán a szalonnazsírt rácsepegtetni, fölséges foglalatosságod. Van itt még vastagabb kenyérszalonna, Süsd azt, és az is lesz fölséges kaja. Van, aki a húsosabb erdélyi szalonnát kedveli, Süsse bátran, különleges, majd kedvét ebben megleli. Vannak persze még sokféle húsos szalonnák, mik érdemlik a sütést, Szeld kisujj vastagra, úgy szúrd fel, biztos eléred a beteljesülést. De! Nem elég a szalonnaféleség, kell még mellé, valami kolbász, És az legyen, kb. tíz centis, ez a nyárson nagyon jól mutat, kicikornyáz. Meg vörös hagyma, mit beteggyomrúak nem is ehetnek, de itt sütve? Felszúrod a szalonna mellé, zsír ráfolyik és így lesz készre sütve. Ne feledd a krumplit, oly' fontos kelléke ennek a lucullusi lakomának, Mosni és egyenként alufóliázni, ezzel is megadod fényét a mának… Ezeket csak úgy bele kell tenni a parázsba, ez része lesz az alkotásnak. Nagyszerű, ha tálalóban előre felszabdalt a paradicsom, paprika És ha már úgyis füstszagú vagy, legyen pucolva egy nagyobb marék fokhagyma! Meg nagyon egészséges, ha van a nyers vagy kovászos, már jól beért uborka... Itt elég előre egyszer kezet mosni, a többi már szappan pazarlás, Ha kéz, füstős, zsíros, erős paprikától csípős, kell az alkalmazkodás. Virsli jó sülve, de nem a legjobb a nyárson sütni, Mert a már sül, lehet, hogy a parázsba fog kikötni. Tű mellett, jó, ha boldogságos, nagy békesség van, Gyerekeknek példát mutatni erre idő van… Mert a játékból, hamar végzetes baleset van! Sertés és- marhahúst inkább ne használj, mert azok lassan sülnek, Ha leég a tűz, vége, akkor talán nyersen még, ki is hűlnek. Szalonnasütés közben ne vegyétek elő a gondokat Hogy kinek lesz, étek finomabb, ebben forogjon gondolat! Dobd le addig a telefonost meg a táblagépet, tűz ég a nélkül is, Beszélgessetek, egyeztessetek, hogy a nyársra felszúrt, sül és miért is? A kenyérre azért figyelj csak, hogy vastagabb szelet kell legyen, Könnyebb megfogni, kezelni, meg az emberfia jobban egyen… Kenyérnek a durum kenyeret ajánlom! Egészséges legyen! Van, ki csinál még francia vagy más, egyéni salátát, És ezzel kedveskedik, ezzel is megadja a módját. Célszerű a nagy nap előtt a késeket is megfenni, Mert bot éllel, egy jó sült szalonnát nem lehet jól szelni. Ha, van, aki kávézik utána, akkor az legyen előre lefőzve, Hadd igya a lelkem, lehet, úgy érzi, hogy neki ettől fényes a bőre… Ha vége az úri-murinak, akkor a tüzet, le kell locsolni ez a lényeg, Ne hagyd magára, az bűn, mert ha valami leég, hiába esz meg már a méreg. Én már innen látom, ahogy folyik az álladon a zsír, A tűz, ha leégett, halkan pattog, ilyen, amikor sír… A nagy parázs, sütéshez, isteni meleget adott, Részt vevő meg a nap végén, bíztunk, dalra fakadott… Vecsés, 2015. június 20. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||