|
|
|
|---|---|
 |
|
| Dér is lassan megjön | |||||
| Bemondták, hogy itt a dér, lassan tán', meg is jön,
Már vastag az avar és nagyon remeg, félőn… Bemondták, hogy itt a dér, lassan tán', meg is jön. Levéltelen ágak között, gátlástalan, törtető lesz a fény, Arra, hogy lesz még idén kellemes meleg is, kevés a remény… Levéltelen ágak között, gátlástalan, törtető lesz a fény. Érzem az öreg csontjaimban, hogy télies ruhát kell fölvenni, Sosem volt ilyen fontos, de hűs van, nem kell betegségben részt venni… Érzem az öreg csontjaimban, hogy télies ruhát kell fölvenni. Őszies, rőt-vörösbe viháncol már az őszi alkony, De majd jönnek a vastag hófelhők is, mind több szépasszony... Őszies, rőt-vörösbe viháncol már az őszi alkony. Nem áll meg az idő, jönnek egymás után sorban az évszakok, Nem áll meg az idő, érzem, hogy én is egyre öregebb vagyok… Nem áll meg az idő, jönnek egymás után sorban az évszakok. Bemondták, hogy itt a dér fehéren, ha lassan is, de megjön, Nem szeretem, mert az, tél eleje, mi meg a hideggel jön… Bemondták, hogy itt a dér fehéren, ha lassan is, de megjön. Vecsés, 2020. október 17. –Kustra Ferenc József- készült: 3 soros-zárttükrös -ben. Olvasni, először az 1-es és a 2-s sorokat kell egyben, utána, a 2. és 3. sort egyben. A különbségből, ezután lehet a konklúziót levonni. | |||||
| |||||