|
|
---|---|
Zúg az ?szi szél | |||||
Könnyelm?, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk. Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet. Gyümölcsök helyett kis szobánkban a polcokra meséket rakunk, duruzsoló, piros, érett meséket: fehér id?kre kellenek. Gondjainkkal megtömjük a kályhát, - hiszen annyi van, annyi van! - rövidke négy hónapig, öt hónapig bizton eltartanak. Vacogva megcsókoljuk egymást. Aztán egy egész lompos feny?-erd?t húzunk magunkra takarónak: Téli álomra térünk. | |||||
| |||||