|
|
|
|---|---|
 |
|
| Életspirál | |||||
| Élet csak egy van,
Jól kellene használni. Lét nagy ajándék. Az életspirállal írható le az élet? Az mutatja meg az életed… egész létet! Van fehér spirál, mi a pozitív És piros spirál, ami negatív. Belül van az éned, ez nagy origó, Kívül kör zárja, mint kerítés… hohó! Fehér belül széles, szűzies, kívül már vékony, Piros belül kezdődik, kívül széles, kártékony. Mi vagy Te a nagy spirál játékban? Tán' a golyó? Sorsod a rugós lökő, golyó nocsás, mint bolygó? Változik folyvást a pozitív és negatív Utadon biztos nem oly' sok a diadalív. Belül az origóban a felettes éned Közérzetedtől függ, Tenmagad hogyan érzed. Az életed folyását Te, hogy látod és a buktatókat? És elhasalsz, vagy zihálás nélkül veszed a kaptatókat? Az életspirál szélére jutni nem egy leányálom, Kérlek, hogy ne tégy olyat, hogy mondani kelljen: úgy bánom. Ha a börtönbe csuknak, vagy nagy kaszás alanya leszel Akkor bizony Te már új életspirált biztos nem veszel. Egyenes élete senkinek nincsen, az mind csak spirális És sokaknak ráadásként olyan büdös, mint egy kanális. Lehet még a spirálod is görbe, Untalan csak mész-mész körbe-körbe. Az sem olyan jó, ha egyenes a spirálod Mert akkor már utolért végzetes halálod. De ezzel persze ne siess, Ha az élet veled szíves… Ha majd az életvonatod az utolsó spirál kanyarban Kisiklik és Te kiesel, landolhatsz a betonárokban. Akkor még röptében jobb híján fogsz Te imádkozni Ha ateista voltál is, erre fogsz szorítkozni. Életben lőnek is ránk, fülünk mellett süvítenek a golyók, Én oltári nagy szerencséd van, ha ezek csak puha hógolyók… Ha néha esőfelhők lógnak életrétek felett, Akkor kitörnénk, elmennénk egy nagy probléma mellett. Hogyan lehet a spirálban gondtalanul dönteni? Ki lehet életproblémákat a vízzel önteni? Életspirál mutatja, bár akárhogy szeretnéd, nem vagy szabad! Mert szabadság nem létezik, mely, az összes körülményből fakad! Szabadság nem létezik, körülmények gátlása miatt Mert azokat levetni nem lehet az életünk alatt. Megoldás nincsen, csapódunk az életspirálban Mely olyan, mint elsétálni a labirintusban. Sokan vannak, kiket csak a szabadságvágy űz Velük élni oly' nehéz, mert nagy bennük a tűz. Spirálban is alkonyodik, eljő a bíborral festett est, De a csak a szerencsésnek olyan a sorsa, hogy ilyet fest. A többségnek a kín estéje jön el, nem feledhető, Mert az életspiráljában csapódva nincs elő-tető Tavasszal még vegetál, de sarjad a mező... Bús az őszi lombhullás... több mint kifejező. Ki hogy alakul, milyen ember, olyan az életspirálja A dolgait ennek megfelelően jól-rosszul csinálja. Van, akinek a spirálja önmagába fordul vissza És van, aki a körből kirepül, ennek levét issza… Ahova születünk olyanok a körülményeink, Kinek az apja király volt, ő lesz a mi királyfink Aki gazdag család életspiráljában jött világra, Korán tanulta, már kiskorában is a pénzt imádta, Kinek -ha az jutott- a családja koldusszegény és éhezik, Annak életspirálja olyan, hogy talán… súlyosan vétkezik. Életspirálunktól függhet attól, hogy jók vagyunk-e? Valamint attól, hogy átérezzük, rosszat tettünk-e? Ettől függ, hogy a gyermekünket szeretjük, és hogyan neveljük Meg a családot, rokonokat, barátokat hogyan szeretjük. Előfordul, hogy valaki életspirálja korán megszakad Sőt van, ki bármit tesz, mellette a fránya élet csak elhalad. Van, kinek az életspiráljában friss mezőillat terjeng És létezik, ki egész életében, hideg sárban fetreng. Életspirál lehet a szerencse mesebeli tartálya De bóklászhat benne a patás ördög, mit rúg: a fartája… Vörös pipacsok integetnek nekünk, rétek zöld színében, De ne feledd, ez káros gaz, bármily szép az ember szemében. És a vérszínű -piros- vér, mi minket soha el nem hagyó Az ereink foglya.. néha lázad és folyik a csavargó… Vannak persze kevesen elkötelezett jók Ők a kevesek, akik mutogatni valók. Jó ember, kinek az életspirálja erőszakmentes És milyen ember, akinek a bűn a legnagyobb szegmens. Életspirálként működik a mi egyéni sorsunk, De van családi és társadalmi életspirálunk. Kinek az életvonala rosszul, körbe-körbe megy Előbb utóbb elszédül, saját életére rámegy… Akinek meg hepehupás, göcsörtös sínen húz a mozdonya, Annak életét nem ezüstözi, világítja fényorgona. Vannak az életspirálunkban események, miről nem tudunk Élet alakulhat úgy, hogy rejtélyek közé látni nem fogunk... Lesz-e, hogy visszakapsz valamit befektetett szeretetedből? Pucold ki az eszed, lelked és feledj mindent a keservedről! Az életspirál Miben benne az élet. Élni, mi jutott… Van, kire süt a napfény. Mindenkinek aranyfény?! Vecsés, 2014. május 30. - Kustra Ferenc József – íródott: (avagy spirális a létünk…?!) Versben és az eleje haiku, a vége tanka… | |||||
| |||||