|
|
---|---|
Sötétség lepte század | |||||
A szomszédban fölütötte a fejét a -vészjósló, veszélyes- háborús világhelyzet…
(leoninus csokor) Az univerzum pókhálóján élsz még… és hidd, hogy ez nem semmiség! Tapasztalni lehet, hogy a lét viharos hullámot vet, évszázadnyit, eleget… Emberiségnek tán’ elvész végleg a nyugalom, arcok meg csak sírnak félvakon. A művelt világ, jóra nem éhes, de a tettei és a cselekedetei… véres! Már vagy száz éve bizonyított, hogy embernek, ember a farkasa… írott, bemutatott. A pénz lassan átveszi az Isten szerepét végleg… világ-vezetők meg, mint sok részeg... Emberekre, kik adóznak, úgy néznek, hogy ez a féreg… embert kiirtják biz’ végleg. A marhái pénzen ülnek és hiszik, ők megússzák… hiszik, de magukat meg nem húzzák! Ezek az ív-állatságok majd’ mindenkit elsodornak! De atombunkerek sem óvnak… Tudjátok meg, ha van… igaz az átok, mit még messziről sem szívesen láttok… Mostanában nem is egy darab a fekete sereg… a dobpergés, már közel pereg. Juj, most aztán mindenki érdekelt lett, küldik a vasvillákat… kihegyezetteket. A héják terror repüléssel riogatják békegalambot, köpnek ki szókat… halmot. Az elmúlt, kocsit hosszabb gyilkos-évszázad, lehet még akár kétszázad… Volt itt már egyszer egy százéves háború… de végül százharminc évig tartott… mint a bú! Ember, okos telefon, űrhajózás, még vannak imák… És velünk, kik nekik páriák? Mi sem számít, csak halhatatlan pénz, világuralom, atombomba meg? Ők sem ússzák meg! * (serjú duó, félhaiku láncban) Én már megírtam Ember pusztítja magát. Nem lesz őskor sem! Éjsűrű a köd, Emberiség nem látja… Nem lesz őskor sem! * (senrjon duó) Én már megírtam, ember Háromszáz év alatt kipusztul! Föld… kihalt bolygó! Megírtam… de, tévedtem! Atom-ködbe borul a világ! Tíz percre… halál! * (Tíz szavas csokor) Mi kicsik vagyunk, de szeretjük hazánkat! Mi látni akarjuk… fákat! Ezért a nagyok minket üldöznek, Mert nem a halottakra... fegyvereknek. Kárpátaljáról már úgyis bőven halnak meg magyarok! Nem-vagyunk eldobható anyagok! Feketeseregek üvöltenek! Magukat hergelve bizony közelednek... Vége is lesz… vérünknek? Vecsés, 2023. április 16. – Kustra Ferenc József - íródott a világ, az emberiség jelen történelmi és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről. ’Nyugaton a helyzet változatlan’. | |||||
| |||||