|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ha valaki jönne . . . | |||||
| Ha most valaki halkan idejönne,
idelopózna a hátam mögé és megkérdezné: fáradt vagyok-é? Kicsi kezét, mint tearózsa szírmát finom-borzolón fürtjeimbe lökné s én azt hinném, hogy úgy marad örökké. Leoldaná selyempuha kend?jét és vállamra tenné, hogy meg ne fázzam. Ajkával mérné: nincs-e lázam? Nem lenne szava, nézne csak, míg én hallgatnék magamat keresve, lelankadva egy félbemaradt versre... S ha már szabályos lett a pihegésem és lelkem földjén álom-eke szánt át, - vigyázva, halkan elfödné a lámpát... | |||||
| |||||