|
|
|
|---|---|
 |
|
| Tél eleje | |||||
| (3 soros-zárttükrös)
Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület, Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett... Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület. A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget, Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget? A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget. Mintha otthon lett volna, úgy dühöngött a vihar, Mintha megcsalta volna egy szélroham… mit akar? A viharban voltak nagy szélrohamok, Mint tangóharmonikában akkordok… Volt szélroham, kecsesen buja, Volt szélroham, kedvesen tunya… Jött olyan, ami süvítve dudorászott, Jött olyan, mi a tántorgásra rászokott… Lecsapott a kecsesen gyors sapkalekapó, Lecsapott a kecsesen gyors, morcos-harapó... Volt ott, táncoló, Volt ott ballagó… Fújt bizony, árokba is beugró, Fújt bizony, lassan, majd' el is múló… Járt arra, ami a kopasz kutya szőrét borzolta, Járt arra, ami a sírásót a gödörbe dobta… Többen is összefogtak és lelassítottak egy tehervonatot, Többen is összefogtak és felhasítottak, tető vonulatot… Volt, amelyik szoknyák alatt nagyon kutakodott, Volt, amelyik, erőszakosan ott malackodott… Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak, Szinte, mint egy pelerin… hideggel mindet beborigáltak… Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak, Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia, Még a szürkés-sötétkék szín, volt eme táj uralkodója… Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia. Ahogy a nap kezdett aktívabban kukucskálni, Kiderült, zúzmara vont be mindent, ezt már látni… Hó is esett, az is itt-ott mindent betakart, A falakon nem tapadt, ott zúzmara takart. *** (3 soros-zárttükrös) Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’. Telet nem remélve... itthon, majd megvett isten hidege. Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’. Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek. Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek. Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek. Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek. Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek. Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek. Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett. Meleg szoba, meleg ruha, kesztyű, kendő, sál is kellett. Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett. (10 szavas) Még jó, hogy télen nadrágban járok, Nem hiányoznának hideg ficánkok… Vecsés, 2017. november 30. – Szabadka, 2018. szeptember 29., Az első részt (versben és 3 soros zárt-tükrösökben) én írtam, alá a 3 soros zárt-tükrösöket és a 10 szavast, szerző,-és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: Meglepett a tél | |||||
| |||||