|
|
|
|---|---|
 |
|
| Őszi árnyékom is becsapott | |||||
| Elszállt a nyár, elfutottál,
Elmentél és jól elhagytál. Éppen fölém hajol az ősz, Széllel… süvít, nyarat lefőz. Én csak vágytam… süssön rám a nap. De fénye, min jött… tükördarab. Árnyékom is becsapott, Mindig csak mögöttem volt. Fáj nekem, nagyon fáj, végzetem, Hogy nyáron hideget éreztem… Majdnem mind a hatvanháromszor? Életemben, bizony jó párszor. Vágytam pedig élet melegségére… Arra, hogy jól süssön rám a nap, végre, Legyen boldog… úgy minden másnap, De csak hamisan sütött rám… nap. . A karmámban nincs ilyen. Mi benne van, semmilyen! Napsütötte élet… vágyálmom, A ború alatt csak kínlódom. Elszállt a nyár, elfutottál, Elmentél és jól elhagytál, Magad mögött borút hagytál, Úgy tűnik, hogy nem is voltál… Vecsés, 2011. szeptember 12. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||