|
|
---|---|
Őszi tájkép | |||||
Az elmúlás mozgalma…
(Anaforás, 3 soros-zárttükrös duó) Látod? A fáról, bokrokról hullanak le a színesedett levelek, Látod? Erdei lombok is muriznak, de ők már avarban hevernek… Látod? A fáról, bokrokról hullanak le a színesedett levelek. Már kolomp sem hallatszik és a mezei virágok is lassan, de sárgulnak, Már bizony eljött az idő és mindőjük elveszti szép színét, elfakulnak… Már kolomp sem hallatszik és a mezei virágok is lassan, de sárgulnak. (Leoninus duó) Elhallgatta erdőn a madárdal és a közeli temető csendje maga a dal… Azért a hideg szél, ha futó edzést vesz, visít és a csendtörő önön maga lesz. Ez a szél, mikor jönöcskél visszafele, az avar lesz, mint halk lépés ellenfele. Neszt hallok föntről, fejem fölött... emelem fejem, szállnak a daruk messzire… vélem. Van ez a oly' nagy V betű, tán’ több száz is, nem számolom, van szárny sokkal több... még több száz is! Micsoda ’emberi hangok', nem győzőm figyelni, mennek... szemmel nem tudom követni… (Anaforás, haiku trió) Ősszel igy múlnak Percek, órák, idő fogy. Távozó vígság… Ősszel múlik az Ábránd, időkerék forg’. Hallgató vígság. Ősszel az idő Ellenfele… szemfedél. Gyors időkerék. Vecsés, 2022. október 22. – Kustra Ferenc József – íródott: Baróthi Elemér (1800. - ???) azonos c. verse átirataként. | |||||
| |||||