|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szakíts, feledj ! | |||||
| Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van er?d a feledéshez: Szakíts, feledj!... Úgy sem volt az szerelmi mámor, Csak egy szeszély, mit szít a távol. - Isten veled!... Bolondság volt ez is, mint minden. Silányság volt ez is, mint minden, Álom csupán... S én, aki mindent elvesztettem, Hogy' rohantam e lehetetlen Álom után!... Befejeztük kis regényünket, Bevégeztem már minden álmom: - Isten veled!... Hogy ki vagyok, tudod Te, édes, S ha van er?d a feledéshez, Szakíts, feledj!... | |||||
| |||||