|
|
|
|---|---|
 |
|
| A kirándulás | |||||
| A nappal gyönyörű volt, az ég felhőtlen és valószínűtlen kék,
A forró és aranyló sugarak testünket, lelkünket ölelték... Tombolt a hőség, homlokunkon ott voltak az izzadtság gyöngyöcskék. Ez ritka pihenő napunk volt, túráztunk fent a hegyekben, És csak átadtuk magunkat… csak elvoltunk… a természetben… Fenyőillat, bogárzümmögés, szellő… pókháló, lengésben. * Természet és mi. Bóklászás a fák között. Átlényegülés. * Zöld változatok… Különleges kavalkád. Szemkápráztató. * Fűben ültünk, természetben és úgy ebédeltünk, Falatoztunk, különféle szendvicseket ettünk… Eközben múlhatatlanul káprázott a lelkünk. A nap gyorsan elmúlt, a jóleső fáradtság uralkodott! Hegyről lefelé hazaindultunk, est kéjesen támadott… Holdfény, ezüstben átvette a terepet… hatalmaskodott. Vecsés, 2015. október 23. – Kustra Ferenc – íródott: Versben és senrjú -ban… | |||||
| |||||