|
|
|
|---|---|
 |
|
| Könnycseppek | |||||
| I.
Hajadnak ékét adtad át: Nem boldogít már e virág, Éjszín hajadnak illatárja Már nem bódít el... mindhiába! Azt a virágot add nekem, Mely ott hervad el kebleden, Én könnyeim öntöm le rája... Ez a virág a hit virága. II. Talán nem is a földön jártam: A n?kben tiszta angyalt láttam, Glória volt fejök felett, Ők hozták földre az eget. Most sétálok a sétatéren, Amennyi szép lány, mind megnézem, De jót egyr?l sem gondolok - Hiszen csak gyönge n?k azok! III. Ne félj, kis lány, nem írok már Bús-szerelmes verseket, Már ezután csak a borról, A mámorról verselek. Mióta kijózanodtam, Megszerettem én a bort, Adieu hát, gyermek-szerelem, Üljük meg reá a tort! | |||||
| |||||