|
|
|
|---|---|
 |
|
| Tovább | |||||
| Vad az éj, csöndje suhan nesztelen,
Éjszaka ember, állat meztelen, De mit számít az, amikor alszunk, Csak álmokban éldegél tudatunk. Éjszaka sötét van, nem látunk, Bár a csend miatt jobban hallunk. Meztelenség az összes ruhánk, Nem tudjuk reggel mi vár miránk. Álmodunk vagy sem, eljő a reggel, A virradat tele új élettel. Mai borús napot másként látjuk, Holnapi nap is a mi világunk. Részben kialusszuk a fájdalmat, Így is regeneráljuk magunkat. Mit tehetünk, biz' tovább kell élni, Jó lenne teljes életet élni... Budapest, 1997. június 8. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||