|
|
|
|---|---|
 |
|
| A falon, táncot járt a kezem árnya | |||||
| Az éj kárpát-táncából kikandikál sok-sok fényes csillag-gyerek,
De a tömegükkel nem háborúznak, fények… nem lézer fegyverek. Nézik egész éjjel, Kárpát-medencében mit csinálnak emberek? Hová sietsz idő? Pergeted a percet, rohanva hozod előre holnapot? Holnap is, úgyis felkel! Én majd akkor nagyokat ásítva köszöntőm a Napot. Csillagok, várjatok, fogjátok vissza időt, lassan engedjétek a tegnapot… Gondolataimat, nem visszahangozza csillagos ég is… A csend sem örül helyettem semminek recsegve, és mégis Egyedül, kisemmizve jut eszembe használható tézis… Ahogy írtam, közben a falon táncot járt a kezem árnya, Ölelgette lúdtoll árnyát, tangóst járt vele… ó, a fránya… Oly’ halvány volt a mécsfény, mindezt a szemem már alig látta. Mikor eszembe jut következő gondolat, akkor az nekem, a zene! Hogyha nap, mint nap írok újabbakat, teljesen tele, megtelek vele. Írom is gyorsan, mert már alig látok… holnap, Ti tán’ megbirkóztok vele. Vecsés, 2015. július 19. - Kustra Ferenc József | |||||
| |||||