|
|
|
|---|---|
 |
|
| Mán’ nem ifjú tollnok vagyok… | |||||
| Mán’ én öregszek, megettem a kenyerem javát,
De öregségemben még jobban szeretem hazát. Írok is én érte, mindent, amit csak tudok, Én már nem megyek el, el sehova sem futok. Tollam is van nekem, golyós és töltőtoll is, Fiatalon az dukált, volt még tollszáram is. Ha én a tollam, marokba fogom és csak írok, Akkor ott papír nem marad üresen és bírok A tintával, hogy pacanyomot ne hagyjon… írok. Tollnok vagyok én, poéta mind a létem, Hogy egyszer nem írok többet, azt úgy félem… Úgy reménykedek… soká lesz, hogy megélem. Vecsés, 2016. január 8. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||