|
|
---|---|
Őszi érzelmek… 2. | |||||
A meleg időnek
A lét, csak egy zarándokút. Horizonton, ködben… Nem kellek én senkinek sem, Életemet eltemetem * Trillázó a dallam, De ködfátyol mögé bújik. Ez, láthatatlanság. Beásom a bokrok alá, Ne találjon senki se rá. * Gyönyörű, szép színek Gazdagítják őszi erdőt. Köd, már néhol takar. Rozsdásodjon, avasodjon, Rózsa bőre savasodjon, * Ködös biz' a reggel, Morc felhőket most nem látni. A Nap máris szenved. Rontást hoztam én mostan rá, Váljon akkor bűz trágyává. * Oly' ködös lélekben, A ködös környezet bántó. Látvány... nagyon amorf. Kamu szöveg nem kell nekem, Eladó lett szottyadt lelkem, * Hull már a falevél. Fázósan ködös az éjjel. Hűsek a nappalok. Rám talált a szarvashiba, Cudar világ iszonyata. * A csípős magányban Áll a réten, az akácfa. Ködben, nem is látszik. Taposs mindenség királya, Futok már a vakvilágba, * Sötétség hűvöse Köde, jól befedi erdőt. Nap, már jó messze jár! Eret metszek az éveken, Megpihenek a végeken. Vecsés-Győr, 2016. augusztus 30. - Kustra Ferenc József - TANQ -ban írta meg a szerzőpáros… A HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző-, és poétatársam Ötvösné Németh Edit. A versrész címe: „Kétségbeesés” | |||||
| |||||